Lassacskán véget ér az idő, melynek eltöltését itt valósítom meg az Egyesült Királyságban, így (és semmiféleképpen nem azért, mert már régen írtam és bármiféle számadási kötelezettséget éreznék a felé a 3ésfél ember felé, akik erőn feletti türelmet és kitartást már-már meghaladva olvassák még amit írok..) úgy döntöttem, hogy egy pár meglátásomat, véleményemet, kritikámat éssatöbbimet megfogalmazom.

Az első és elkerülhetetlen dolog ami egy Magyarnak meglepő lehet az a 'How are you?' 'Are you OK? 'You alright?' és társai. Amikor kint voltam Kanadában, már akkor nem igazán értettem, hogy ez mire jó. Köszönnek aztán megkérdezik, hogy mi a helyzet, holott magasról szarnak rá. De ott még fiatal voltam, szerény és befolyásolható. Mostanra viszont már nem tudok elmenni e mellett a dolog mellett, mert egyszerűen teljesen fölösleges.
Köszönnek, köszönök és kész. Ha valakivel jóban vagyok, akkor megkérdezem tőle, hogy minden rendben van e és meg is hallgatom a válaszát. De itt már köszönés helyett mondják. Aztán ha netán még új vagy az országban vagy naiv-éplelkű-kiscicaként próbálsz behasonulni az új környezetedbe, és azt hiszed, hogy tényleg érdekel valakit és azért kérdezi, hogy mizu és te elkezded mondani, hogy 'Fine fine, but I have a deadline tonight and......' ők meg néznek rád, hogy mi a szart csinálsz... ki nem szarja le a te bajodat? mindenkinek megvannak a problémái és senki nem kíváncsi rájuk... (Ahogy a mondás mondja: 'Ne beszélj a problémáidról, az emberek 80%-át nem érdekli a maradék 20% meg még örül is neki.') 
Saját tapasztalat, hogy tényleg nem érdekli őket és látni rajtuk, hogy unják ha mondod mi van veled... de mondom, ha már megkérdezted köcsög szenvedjél és csak azért is elmondom, hogy a nemlétező hörcsögöm lenyelt egy teniszlabdát, de nem sikerült neki megemészteni...
És ők ezt egyébként udvariasnak tartják. Hol udvarias az, hogy köszönés helyett megkérdezik tőled, hogy hogy vagy de kurvára nem érdekli őket? Meg egyébként is. Otthon ha megyek a boltba és veszek egy kiló kenyeret meg valami ömlesztett dinoszauruszfelvágottat és megkérdezi az eladó, hogy 'mi a helyzet', akkor nem értem, hogy mit akar hallani... Mert milenne? Pittyogtassál azt hagy mennyek zabálni. Mert még az oké, hogy megkérdezi, hogy 'Jól vagy?'.... de egyrészt őt nemérdekli, másrészt én meg nem fogom neki azt mondani, hogy 'Nem... Tudja a hörcsögöm zöld pamacsokat köhög fel...'
Na mindegy... szóval olyan álszent életidegen dolog ez nekem és mivel nem vagyok hajlandó megkérdezni számomra teljesen érdektelen emberektől, hogy hogy vannak (holott tisztában vagyok vele, hogy nem fognak válaszolni) és csak annyit mondok hogy 'hello' még én vagyok az impolite.

Egyébként magával az angol emberekkel nincsen semmi probléma. A lányoknál egyedül a srácok rondábbak és a srácoknál egyedül a lányok kövérebbek. De ez van. Nekik jutott a 350HUF os font meg a tengerpart meg Shakespeare meg a jó foci nekünk meg a jó nők.
Na de egyébként a mindennapi életben teljesen jól ki lehet jönni velük, feltéve ha az ember itt Wolverhamptonban talál néha egyet-kettőt. Mint már említettem eléggé magas az arabok, indiaiak, meg mindenféle egyéb nem-angol-népek egy négyzetméterre jutó aránya.

Na ezek még megérnek egy mesét... vagy misét... Képzeljük el azt az üzleti tervet amit az arabok megfogalmaznak itt. (Ugyanis nagyon sok arab által tulajdonolt gyorskajálda, kisbolt, kicstinagyabbbolt, hentes, netcafé, borbély meg talán még bordély is van. És ezek egymás mellett egymással szemben vannak legtöbbször. Tehát vannak lakóházak. Aztán 5-6 üzlethelyiség. Megint házak. Megint boltok. És ezek igen tetemes százalékát birtokolják vagy legalábbis üzemeltetik arabok. Legalábbis itteni tapasztalataim erre engednek következtetni.)
Na de vissza az üzleti tervre, kb. ez állhat benne: 'Konkurenciánk mindenki, mert minden 100 méteren belül van kisbolt, vagy kicsitnagyobbbolt. DE! Mivel 500 méterre van az ASDA és attól kb 2000m-re a TESCO melyek a legnagyobb hypermakeretek az egész városban és rendkívül kedvező áron tudják adni a miénknél 5x jobb minőségű és 10x nagyobb választékú termékeket ezért a jó arculatra és hatékony marketingre koncentráljunk. Hívjunk ide minden arab havert aki TAXIzik vagy nem dolgozik vagy asszonyverésből él és kérjük meg őket, hogy télen is melegítőben és papucsban cigizzenek velünk a saját boltunk előtt fennhangon kiabálva és hahotázva (az érthetetlen és gusztustalan nyelvünk valami eszméletlen sziporkáján), miközben a kocsiból bömböljön a nemzetünkre jellemző muzsika (melynek egyetlen ütemétől felgyújtaná magát minden jobb érzetű keresztény)... plusz ha tudnak, akkor hozzanak még bajszos 12 éves kislányokat és szakállas kisfiúkat, akik majd elfoglalják az egész járdát és egymást verik. Így biztosítva a bizalmat a potenciális vásárlóink felé, akik ezen nagy összetartás és bizalomgerjesztés következtében nem fognak 76 másodperccel többet sétálni a rangsorokkal jobb bevásárlóközpontba, hanem nálunk fognak költeni.'
De én nem láttam az üzleti tervet. A lényeg, hogy ha ÉN aki Nyíregyházán nőttem fel nem szívesen megyek be mert lehet, hogy pár fonton kívül a fél vesémet is otthagyom, akkor egy tegyük fel angol teljes-teán felnőtt és megöregedett fehér nénike miért vásárolna ott?

Egyébként, ha az ember nem beszél túl jól angolul, akkor sem kell megijedni mert az itt élők sem. Angol barátaimmal akikkel együtt Jitsuztam néha megittunk egy sört. Ők.. akik tényleg native angolok nem értették sokszor egymást... Már említettem a rengeteg dialektust/akcentust korábban... Nagyon jó nyelvgyakorlás, ha az ember ül bent marketingen és éppen előad egy csoport, és egyik percben a dél-londoni csaj beszél... vagyis hát mozog a szája és hangok jönnek ki rajta eléggé artikulálatlan formában, aztán meg közvetlenül utána egy 2 oktávval feljebb megszólal a teljesenmeleg birminghami 'srác' aki még szerencsére pösze is és kisebbség komplexusa is van (nem tudom miért... itt annyi a buzi, hogy én érzem magam szarul...) és elmotyogja a saját kis részét az Angol kormány lakhatás-fejlesztésével kapcsolatban. 

Amit viszont a Magyaroknak nagyon-nagyon sürgősen át kéne venni az a munkához való állás. Az ember (jelen esetben én) bemegy az egyetem TO-jára. (Egyetemisták tudják, hogy milyen fogalmak társulnak a TO-val: Zárva, sor, 3 órás munkaidő, sor, kedvetlenség, türelmetlenség, sor, ...) Lehet, hogy én a TF-en tapasztalt rossz példából indulok ki és minden más egyetemen teljesen gördülékeny a TO-n való ügyintézés. DE itt 24ezer diák tanul és mégsem álltam soha 5 percnél tovább sorba. Leülsz. Köszönsz. Köszönnek és mosolyognak! (Gyorsan lefolytatjátok a 'Hogy vagy?' 'Hát tetszik tudni a hörcsögöm...' beszélgetést.) Aztán bármi bajod van megoldják. Én pl. az egyik elektronikus rendszerben nem vettem fel a tárgyaimat (mert itt kettő elektronikus rendszer van... én hülye). A nő kipattant az asztala mögül, elkísért az egyik géphez (mert itt mindenhol, de tényleg mindenhol vannak gépek kirakva amiket a saját jelszavad beírása után tudsz is használni [öröm az ürömben, hogy én elfelejtettem a beiratkozáskor megadott jelszavamat, mert a picsa sem tudta, hogy mire lesz jó, így nem tudom kiélvezni ezt a számítógépkánaánt]), leültök és felveszi neked jóval tárgyfelvételi határidő után INGYEN. De volt olyan is, hogy le kellett adnom az egyik beadandómat és én kis balga nem csináltam megfelelő borítót hozzá. Nő elveszi, megcsinálja, kinyomtatja, rátűzi, megfelelő mappába elteszi, aláíratja velem a nyilatkozatot 3 (HÁROM) példányban, hogy leadtam, mosolyog, megköszöni, hogy segíthetett és elköszön.... (aztán meg néz rám értetlenkedve, hogy miért állok könnybe lábadt szemmel).
Egy másik példa az eladók. Minden eladó kedélyes, kedves és segítőkész. Itt benne van a munkaköri leírásban, hogy kedvesek legyen és előzékenyek és nekik elnézem a fölösleges 'Hogy vagy ma?' kérdést, mert tudom, hogy még ez is kötelező. Otthon ez nagyon rossz irányba van elfajulva sajnos. A dolgozók nincsenek motiválva és nem értik azt, hogy mit jelent egy üzlet arculata és az miért fontos. Bemennek. Végigpittyogják unottan a 6 - 8 - 10 - 12 órát és utána ugyan olyan unottan hazamennek. Persze tudom, és teljes mértékben értem, hogy ha annyit keresnének mint itt, akkor lehet kicsit mosolygósabb kedvükben lennének ők is.
Egyébként ez itt a másik véglet. Annyira jól el tudnak beszélgetni a vásárlókkal. Természetesen még szerencse, hogy a nagymamák itt is főműsoridőben jönnek vásárolni, mert nem is lennének igazi nyugdíjasok, ha nem akkor intéznék a dolgaikat amikor a prosperáló fiatalabb generáció. Jól megbeszélik, hogy mizu az unokákkal, megvan a karácsonyfa és a többi nagyon fontos dolgot amiről az eladóknak feltétlenül tudniuk kell. Te meg állsz mögöttük és próbálod visszafogni gyilkos pillantásaidat... Főleg, hogy mivel én egy fehér bevándorló vagyok és talán még angolnak is nézhetnének (ha nem lenne ilyen alacsony a BMI-m, ilyen szépek a fogaim, meg úgy összességében nem lennék ilyen sármos...), akkor megadom nekik a lehetőséget és az örömet, hogy a türelméről és előzékenységéről híres angol nép egyik képviselőjének nézzenek, ha már rondák legalább higgyék azt, hogy nem mindannyian... 

Látom, hogy már elég sokat írtam és szinte biztos vagyok benne, hogy összefüggéstelen szavaim erdején szinte senki nem volt képes idáig átverekedni magát... De mondjuk nem érdekel, ha egyszer nekiültem, akkor befejezem. 

Közlekedés... Nem kínaiak, de azért vannak problémák. Lehet, hogy tudnak vezetni az angolok, de az biztos, hogy rendkívül jól titkolják. De az is elképzelhető, hogy dacból nem tanulnak meg indexelni meg úgy összességében vezetni... Én sem örülnék neki, ha a világ 95%-a hülyének nézne amiért a másik oldalon közlekedek. Ami teljesen megbotránkoztató az a körforgalom. Nagyon sok van... Talán a felelős személyek nem nézik ki az emberekből azt, hogy egy olyan bonyolult dolgot, mint a jobb kéz-szabály meg tudnának valósítani.
Amint láthatjátok a képen ez nem is egy igazi körforgalom... Csak egy fehér kör meg három nyíl, hogy merre megy a forgalom. Két dolog miatt elég sok a baleset ezekben (ma is láttam majdnem egyet, de szerencsére csak az egyik volt nő, így a férfi időben észrevette, hogy ki a hülye), egyrészt teljesen rossz az irányjelzés, mert befelé indexelnek kifelé meg találd ki, hogy mit akar... Gyalogosként is rohadtul idegesítő... A másik meg, hogy mivel nincs épített körforgalom, csak simán levágják vagy keresztül mennek rajta... Aztán néha szemben találják magukat egy másik autóval...

Végül pár furcsaság amik talán csak egy külföldinek érthetetlenek. Az egyik ilyen, amit én nem vettem észre, de aztán egy német csaj felhívta rá a figyelmet, hogy itt az emberek rohadt lassúak vásárlás közben. Kóvályognak mint gólyafos a levegőben, hogy klasszikus idézzek. Képzeld el a szituációt, hogy egy fiatal, lendületes emberke vagy aki nem szeret vásárolni, de néha kell neki. Bemész, van listád, bedobálod és mész haza. De itt ez nem ilyen egyszerű... Az emberek úgy vánszorognak, mintha éppen posztkoitális révedezésük legmélyebb pontján lennének... Meg még kövérek is. És amennyire kövérek annyira sokan is vannak.... Szóval az, hogy te bevásárló kocsival gyorsan letudd a dolgod veszett ötlet. Szóval marad a kosár (aminek nincsen kereke... legalábbis az ASDA-ban nincs) amit hurciválsz magaddal és bocsánatot kéregetve szlalomozol zombieland belvárosában. 

Egy számomra hatalmas Logikai fail... És ez nem egy helyen fordult elő... Kérdeztem az egyik angol srácot, hogy ennek mi értelme, válasz: 'Én sem tudom... Az emberek néha olyan hülyék, hogy csak két lámpának hisznek...'

Következő dolog ami nagyon sok házban előfordult az az, hogy nagyon kicsik az ajtók. Vagyis szűkek. A bejárati  ajtók. Ami két dolog miatt érdekes. Az egy dolog, hogy egy magamféle ember aki ugyan nem egy nyeszlett férfi balerina, de azért nem is egy két(normál)ajtós szekrény, alig fér be rajtuk, főleg ha van rajta táska meg kabát meg még esetleg vásárolt is. Az viszont egy nagyon jó kérdés, hogy hogyan költöznek ki meg be meg ki? A másik dolog ami miatt érdekes, hogy kettő ajtó van. Egy bejárati és rögtön 70 centire beljebb egy másik, ami elvileg a hőt hivatott bent tartani, amivel nem is lenne megint baj, de mire egy én méretű ember kizsilipel meg bezsilipel rajtuk, addigra háromszor elküldi az annyába a tervező nagyapjának az annyát is... Sajnos erről nincsen képem, mert nem akartam, hogy meglincseljenek az utcán azért, mert mások ajtaját fényképezgetem. A mi ajtónk meg még nem is olyan kicsi, hogy szembetűnő legyen, de nekem itt is problémáim vannak... 

Ajtóról jut eszembe. Amikor beköltöztem, akkor jöttem rá, hogy a Narnia krónikáit miért csakis egy angol úriember (C.S. Lewis - hogy némi ismeretterjesztő jelleget is vigyek a dologba) írhatta... Csak ezek tudnak ilyet kitalálni. Az egyik ajtó a szobám szekrényéből nyílik a hátsó kertbe.... Hinnétek, hogy teljesen felesleges, hiszen van másik ajtó a kertbe... De azért ez mégis csak az én szobámból nyílik... :D Plusz van az az illuminált állapot, amikor jössz a szomszédtól a kerten át és kizártad magad a normál ajtón, de ezt tapasztalt funkcionális alkoholistaként mielőtt elindultál nyitva hagyod...

Végül az amin más Eraszosok is fennakadtak és egyszerűen megMAGYARázhatatlan, megszokhatatlan,felfoghatatlan és kurvára idegesítő, ráadásul az angolok nem is értik, hogy mi vele a baj. 

Na leesett? Több probléma is van.
Egyrészt nem tudsz langyos vizet engedni. Választhatsz, hogy tűzforró, vagy jéghideg legyen a víz amivel kezet-arcot mosol. Másrészt amint látjátok, nagyon közel van a csap vége a kagyló falához (és a kagyló indokolatlanul nagy, de ezt most hagyjuk), így az én kezem (nemhogy kezeim!) rohadtul nem férnek alá... de ha egy kisbaba kezét szeretném megégetni vagy lefagyasztani, akkor is meg kellene küzdeni, hogy sikerrel járjak...

Na mindegy. Ez van. Megtanultam együtt élni ezekkel a hatalmas problémákkal... Lehet, hogy kicsit több a negatívum, mint a pozitívum, de fogjuk fel úgy, hogy én egy rendkívül pozitív ember vagyok, így a jó dolgokat természetesnek veszem...